A politika a felelősségről szól. Attól kezdve, hogy a szavazók bizalmának hála a parlamentbe bejut egy párt, már nem csak saját magát, hanem szavazóit is képviseli. A parlamenti pártok többsége ezt már régen megtanulta. Abban a pillanatban, amikor egy párt kormánypárttá válik, a felelőssége tovább nő, mert miniszterein és képviselőin keresztül döntéseivel már az egész országért felel.
 

A szlovákiai pártok többsége ezt is képes volt feldolgozni. Amikor egy koalíciós kormány működni kezd, mindenkinek egy kicsit vissza kell vennie saját céljaiból, mert csak így lehet közös döntéseket hozni. De ezeknek a kompromisszumoknak hála, nagyon sok olyan dolgot lehet végigvinni, amire egyedül esélyünk sem lenne.

Az SaS-es koalíciós partnereink ma sajnos megmutatták, hogy nem értek meg teljesen a koalíciós kormányzásra, hiszen nem értették meg a koalíciós együttműködési mechanizmus alapelvét. Szomorú vége a történetnek. Az SaS érvei az adófizetők védelméről, tehát arról, hogy nem kölcsönzünk azoknak, akik nem spórolnak, nem helytállóak, hiszen felajánlottuk a vétójogot az egyes kölcsönrészletek kapcsán. Miért utasították ezt el? Fontosabbak talán a saját preferenciáik? Az Európai Unió mind a tizenhat országa téved, a koalíció másik három pártja téved, csak az SaS-nek van igaza?

Hogy az elkövetkezendő napokban, hetekben pontosan mi fog történni, egyelőre senki sem tudja pontosan. Az Alkotmány és a törvények szerint megvan a pontos mechanizmusa a folyamatoknak, de Richard Sulíkéknak hála a karmesteri pálca most egy időre kikerült a jobboldali koalíció kezéből.

Gondoljunk csak bele: Már csak annak lehetőségétől, hogy az eurómentőcsomag nem lesz elfogadva, elkezdett csökkenni az euró értéke. Ez kell Szlovákia állampolgárainak? Hogy még az a kevés pénzünk, ami van, az is elértéktelenedjen…?
 

Szerző: Bugár Béla  2011.10.11. 12:51

Címkék: kormány koalíció sas