Politikai karrierem legnehezebb napjait élem meg. Nem csak azért, mert nagyon kemény döntéseket kell meghoznom, hanem azért is, mert a választók egy része most mintha elutasítaná azt, amit eddig elfogadott. Gondolok itt az együttműködésre, a kompromisszumkötésre, a tények és a vélemények közötti különbségtételre, valamint arra, hogy tegyük félre a történelmi sérelmeket. Azok, akik a mai napig tapsoltak az együttműködésnek, ma elítélik és árulásnak nevezik. Azok, akik pedig a Híd megalapítása óta árulónak neveznek, most az előrehozott választásoknak örülnének, amelyek a radikálisok megerősödésén kívül semmit sem hoznának.

Mindig a kis lépések politikájának híve voltam. Egy ország működésének jellegén lehet egyik napról a másikra változtatni, csak fokozatosan. Minden attól függ, hogy mit engednek a körülmények. És az idei márciusi választások egyértelműen meghatározták a jövő lehetséges lépéseinek keretét.

Én is egy jobboldali kormány létrejöttében bíztam. Abban a pillanatban azonban, amikor az SNS közgyűlése eldöntötte, hogy egy jobboldali kormányt nem jöhet létre, az egyetlen lehetőség egy bal-jobb kormány kialakítása volt. Az igaz, hogy máshogy is kinézhetett volna, ha az SaS nem a könnyebb utat választotta volna. Lehettünk volna mi, az Sas és a Sieť, még az akkori összesen 42 mandátummal, a Smer határozott ellenpólusa. De az SaS sajnos nem volt hajlandó a kompromisszumkeresésre. Számomra és a Híd számára is az előrehozott választások, illetve a szakértői kormány elfogadhatatlan megoldást jelent, mégpedig a radikalizmus és a rendszerellenes erők térnyerése miatt. Az előrehozott választások nem oldottak volna meg semmit. Elég visszaemlékeznünk a Radičová-kormány utáni választásokra. Az elmúlt négy év alapján és az 5-ei választások eredményei alapján látjuk, hogy hova fajultak a dolgok. A kampányban tetszetős minden és mindenki ellen lenni. Az ilyen retorikával könnyen lehet szavazatokat szerezni. De már vége a kampánynak. Most olyan felelősségteljes döntéseket kell hoznunk, amelyek nem mindig népszerűek. Meggyőződésem azonban, hogy a kis lépések politikájával sikereket érhetünk el.

Az utóbbi napokban a negyedik tárgyaláson vettem részt a kormány programjának prioritásaival kapcsolatban. Ma kijelenthetem, hogy a múltban semmilyen koalíciónál sem sikerült ennyi javaslatot elfogadtatnunk, mint most. Meggyőződésem, hogy ha sikerül ezeket a rendelkezéseket beiktatnunk a kormány programnyilatkozatába, és sikerül ezeket végre is hajtanunk, akkor jól döntöttünk a kormányra lépéssel. Én azért vagyok a politikában, hogy megoldásokat találjak. Ez a feladatom.

Nem elég úgy tenni, mintha fontos lenne számunkra Szlovákia jövője és közben csak a  személyes ambíciókra koncentrálni. Nem elég tiszta gallérral állni a partvonalon és onnan kiabálni, hogy hogyan kellene játszani. Fel kell állni a pályára és onnan játszani a meccset. A lehető legnagyobb odaadással.

Én, mi ezt a meccset végigjátsszuk. Hiszem, hogy sikeresen.