Ahogy nyilvánosságra kerültek a helyi polgármester- és képviselőjelöltek listái, arra a meggyőződésre jutottam, hogy mi itt Szlovákiában eljutottunk a teljes függetlenség állapotába. Ha nem lennék már évtizedek óta a politikában és nem ismerném ennek az ún. „függetlenségnek“ a valódi természetét, még örülnék is. Hogy érthetőbben fogalmazzak: azt képviselem, hogy az önkormányzatok sokszínűek legyenek. Hogy tükrözzék városaink és falvaink sokszínűségét. Ugyanígy megvan a szerepük és jelentőségük a valóban független jelölteknek a helyi önkormányzatokban.
De ami valóban aggaszt, az az idézőjelbe tett „függetlenség“. Maximálisan inkorrektnek tartom a partnerekkel, de főleg a választókkal szemben, amikor a politikai pártok megfosztják tagjaikat a pártmezektől csak azért, hogy részt vehessenek egy ál-versenyben és sikerüljön elfoglalniuk minden posztot az önkormányzati testületekben. Vagy ha az emberek, akik szeptember 20-án még teljes erőbedobással pártszínekben dolgoztak, szeptember 21-én egyszeriben függetlenként jelennek meg a jelöltlistán.
Tisztában vagyok vele, hogy a társadalom nagy része elégedetlen a politikával, a politikusokkal és a pártokkal. De azt nem hiszem, hogy ezt a helyzetet azzal lehet megoldani, ha mindenki úgy tesz, mintha független lenne, amivel becsapjuk önmagunkat és potenciális választóinkat egyaránt. Ezeknek a „független“ jelölteknek a többsége sajnos olyan ember, akik egyáltalán nem valamiféle politikán kívül álló játékosok. Talán nem aktivistaként, de hosszú évek óta a politikában és a közéletben tevékenykedő személyek. Olyan színben igyekeznek feltűnni, hogy ők „egyszerű emberek“, valójában azonban körmönfont manipulátorok. Ennek a jelenségnek az abszurditása az, hogy nem „a rossz politikusok“ csapják be az embereket, hanem a magukat függetleneknek beállítók. Akkor hogy is van ez tulajdonképpen? A legegyszerűbb a könnyebb utat választani.
A mi pártunk is támogat olyan független jelölteket, akik egyetértenek a programunkkal. Számos olyan jelölt van, aki pártunkat egy személyben vagy koalíciós jelöltként képviseli, mert ezt érzi tisztességesnek. Én büszke vagyok ezekre a jelöltekre és hálás vagyok a munkájukért és azért, hogy felvállalnak bennünket. A standard politikai pártok jelöltjei nem engedhetik meg maguknak a parttalan populizmust. Nem tetszeleghetnek a messiás szerepében. Össze kell hangolniuk a választóik érdekeit és elvárásait a reális lehetőségekkel, és csak olyat ígérhetnek, amit be is tudnak tartani. Meggyőződésem, hogy jelöltjeink többsége megfelel ezeknek a kritériumoknak.
Remélem, hogy a közelgő helyhatósági választásokon nem a populizmus, a hamis ígéretek és a látszólagos pártatlanság, vagy ne adj isten a lobbicsoportoktól való függés fog győzedelmeskedni, hanem a nyílt és tisztességes versenyé lesz a terep. Hogy majd ebből a tisztességes versenyből sokszínű, felelős és dolgozni akaró önkormányzati testületek kerüljenek ki. November 16-án meglátjuk.